dvorcsakl

Penteken hirtelen felindulasbol foglaltunk asztalt este 9-re a Kiraly utcai “uj” Trofeaba. Kar volt.

Mar a foglalas is vicces volt. Mondom a nonek, hogy esetleg van e egy negy szemelyes asztal mara. Ez este 8-kor volt, erre visszakerdezett, hogy mikorra. En meg visszakerdeztem, hogy mikorra lehet. Valasz: fel 7-tol fel 9-ig, vagy 9-tol ejfelig. Persze a tolem megszokott stilusban mondtam neki, hogy nem vagyok iroutazo, ezert koszi, nem erek oda minusz masfelora mulva (vagy masfelora korabban). Jol indult.

9-re odaertunk, leultettek egy dohanyzo placc kozepere, mikozben fustmentes asztalt kerunk. Probaltunk szolni, de vagy 5 percbe tellett, mig ez sikerult. Mindenki nagyon elfoglalt volt. Vegul sikerult egy jobb, tenyleg fustmentes asztalt kapnunk.

Ekkor jott ez elso durva meglepetes. Pincernek titulalt emberke nyitott szajjal ragozas kozepette, kozolote: mondjatok gyorsan, mit szeretnetek inni. Anyad. Ekkor majdnem felalltam, de legalabbis a kesobbi borravalot elosztottam kettovel. Miutan kozoltuk, hogy koszonjuk, mi nem sietunk, a kovetkezo valasz az almale kerdesre az volt, hogy vagy van, vagy nincs. No, ekkor mar nem birt az amugy se tul nagy turelmem magaval, s nehany keresetlen, de kulturalt szo hagyta el a szamat, igazabol csak kifejtettem, hogy ez az a pillanat, amikor nekem ugy tunik, elment a kedvem az eegsztol. Ezzel annyit ertem el, hogy a kovetkezo percekben a bacsi nemi elnezes keres mellett korrektul elmondta, milyen borok vannak, egyebek, majd tobbet nem is jott oda az asztalunkhoz. :-)

Kaja: a szokasos. Tegyuk hozza, jomagam eleddig csak a zugloi Trofeaban jartam, tobbszor, lenyegeben elegedettsegemre szolgalo korulmenyek kozott. Igaz, volt nem tul finom, de nem is rossz sushi, volt tatar bifsztek (igaz kenyeret csak ket szeletet sikerult vadasznom), voltak halak, sajtok, sonkatekercs, pastetomok, magok, olivabogyo. Igazabol nagy panasz a kajara nem lehet.

Ami nem tetszett: ejfelig lehet fogyasztani, de 1/4 12-kor mar nem tudtam hortobagyihoz jutni, amit levezetesnek szantam. Amugy is az utantoltes nem ment valami flottul, neha szerencse kellett egy-egy jobb falathoz. A masik a latvany”pulttal” egybekotott kiado rendszer. En azt szoktam meg Zugloban, hogy a tanyeromra osszeszedem amit szeretnek, majd azt egy masik pultnal megsutik nekem. Itt a suto embertol kellett kerni az etkeket. Ez valahogy engem korlatozott erzesuve tett, sultekbol nem is igazan fogyasztottam, mindossze csak ket kisebb szelet halat. Ami egyebkent finom volt, az egyik a szokasos sos tengeri halfile, a masik viszont omlos, “nedvesebb” hal volt. Mindketto jol esett. Ettem volna meg, de nem vagyok az a pofatlan “he oreg rakd csurig a tanyeromat” fazon. Ketszer meg nem kivantam sorbaallni. A gluten mentes Eszterhazy szelet nagyon fincsi volt.

Az este folyaman meg sikerult egyszer elfelejteni a pincernek (egy masiknak) a soromet, ezert fel ora mulva ujra szolni kellett, illetve kertunk egy pohar bort a vacsora elott felsoroltakbol, de a pincer szerint olyanok nem is voltak. (pedig csak a fajtat jeloltuk meg, int voros/feher feledes). Vegul valahonnan elokerult egy feher feledes. Hehe.

Nem onfeledt elegedettseggel tavoztunk.

Elozmenyek: Kedves a cegevel rendszeresen latogat Trofeat, megpedig a Margit-hid budai labanal levot. Oda tobbet nem fognak menni. Legutoljara nem lehetett kartyaval fizetni, nem volt sor (csak barna - amit siman kihoztak a kert vilagos helyett, ez azert durva, sor mindenhol van), a pincer inge koszos volt, a stilus kriminalis a kaja is lefele menet volt minosegben. Most adtunk eselyt egy ujonnan nyilt egysegnek, de azt hiszem, meg 1x megprobalom Zuglot - ahol legutoljara tavaly nyaron voltam, es JO VOLT!), de aztan leirom magamban a Trofeat.